A Leander gondozása, metszése, szaporítása, teleltetése és betegségei
A leander vagy babérrózsa (Nerium oleander) egy gyönyörű mediterrán növény, mely a tárnicsvirágúak rendjébe és a meténgfélék családjába tartozó Nerium növénynemzetség egyetlen faja. Rengeteg fajtája megtalálható hazánkban is , millió színben pompázó virágzatukkal. A világon széles körben honos növény, a Földközi-tengertől egészen Indiáig megtalálható, fás szárú örökzöld cserje.
A Leander felépítése, megjelenése
A mediterrán országokban mindenütt megél, és itthon Magyarországon is csodás bokorrá vagy fává nevelhető egy kis odafigyeléssel. Ez az örökzöld cserje fás szárú és akár 3 méter magasra is megnőhet. Levelei kemények, kb. 10-15 cm hosszúak, sötétzöld színűek és hármasával nőnek az ágakon.
Virágai szimpla vagy dupla szirmúak melyek az ágak csúcsán nyílnak, színe pedig a fehéren, a sárgán és a rózsaszínen át egészen a bordóig bármely árnyalatban előfordulhatnak.
Hogyan gondozzuk a leandert?
A növényünk helyének kiválasztása
Igazán fénykedvelő növény, a hőséget nagyon jól tűri, azt is lehet mondani, hogy egyenesen imádja azt! Tavasszal, ha már nem várhatók talaj menti fagyok tegyük ki növényünket elsőnek egy félárnyékos helyre, hogy hozzá tudjon szokni az erős napsütéshez. Ha eltelt 2-3 hét és növényünk megszokta a napsütést akkor kirakhatjuk végleges helyére a teraszunk, erkélyünk vagy kertünk legnaposabb pontjára. Persze a helyválasztásnál nem csak a napsütést kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy egy olyan helyen kapjon helyet növényünk ahol a legtöbbet tudjuk csodálni. Például egy finom ebédnél igazán mediterrán hangulatot tud varázsolni teraszunkra, ha körbe vesznek ezek a csodás növények.
A leander vízigénye, öntözése
A leander egy igazán vízigényes növény, szinte nyáron azt sem bánja ha egyfolytában vízben álnak a gyökerei! Viszont tavasszal és ősszel elég mérsékelten öntözni, akár elég 2-3 naponta meg locsolni, az a lényeg, hogy a föld labdáját ne hagyjuk kiszáradni. Ilyenkor az öntözést célszerű reggelre időzíteni, mert esténként ilyenkor még nagyon vissza hűl az idő és könnyen megfázhat a növényünk.
Viszont ha beköszönt az igazi nyár, a nagy meleg akkor már érdemes reggel és este is alaposan meglocsolni növényünket! Ilyenkor rengeteg vizet vesznek fel és párologtatnak el növényeink. Több helyen is olvasható, hogy egy jól kifejlett leander példány egy igazán forró nyári napon akár 20 liter vizet is képes elpárologtatni magából, ezért mikor igazán nagy forróság van érdemes akár nap közben is meglocsolni növényünket. Amire ilyenkor nagyon vigyáznunk kel, hogy a locsolást langyos vízzel végezzük ne pedig hideggel, mert ha hideg vizet öntünk a leander felforrósodott földjére, az a növény leveleinek a sárgulásával vagy elvesztésével is járhat!
Lehet e túlöntözni a leandert?
A válasz: Igen! Mint írtam, szinte azt sem bánja ha egész nyáron vízben áll, viszont ha ez nem indokolt, például egész héten borongós, esős idő volt és táljából a vizet fel sem tudta szívni rendesen, akkor természetesen nem kell feleslegesen túlöntözni növényünket!
A leander tápanyagigénye, földigénye
A fiatal és könnyen mozgatható növényeket érdemes minden évben átültetni tavasszal, egy eggyel nagyobb cserépbe mint eddig volt. A már nagyobbakat és nehezebben mozgathatóbbakat elég 2 évente át ültetni, az olyan hatalmas példányoknál amiknél szinte lehetetlen már megoldani az átültetést a hatalmas méretük miatt ott a felső földréteg cseréjét, frissítését érdemes elvégezni. Az átültetést azért érdemes évente elvégezni, hogy ilyenkor mindig kapjanak egy kis tápanyagban gazdag földet is! Viszont arra is ügyeljünk, hogy tényleg csak eggyel nagyobb cserépbe ültessük át tavasszal, mert ha túl nagy cserépbe ültetjük át akkor inkább a gyökeresedésre (gyökér fejlesztésre) fog koncentrálni jobban a növényünk, nem pedig a bőséges virágzásra!
Milyen földet szeret a leander?
A talaj iránt egyébként nem túl igényes, sima általános virágfölbe is ültethetjük, viszont az enyhén meszes, kötött talajt meghálálja nekünk. Kertészetekben lehet kapni kifejezetten leanderek és pálmafélék számára virágföldet. Vagy ha van kedvünk hozzá, mi is elkeverhetünk marhatrágyát (marha trágyát is bármely kertészetben beszerezhetünk) virágfölddel és abba ültethetjük át növényünket.
A leander tavaszi átültetése képekkel illusztrálva
Elsőnek keressünk egy 1-2 mérettel nagyobb cserepet mint amiben jelen pillanatban a növényünk van.
A cserép aljába ahol a lyukak vannak, tegyünk kavicsokat. Ennek köszönhetően jobb lesz a felesleges víz elvezetése a gyökerektől és a föld sem fog kimosódni a cserép alján.
Ez után keverjünk el egy kis marha trágyát virágfölddel a cserép aljában. Ha ez megtörtént, szórjunk még rá egy kis virág földet, hogy az át ültetett leanderünk gyökere ne érintkezzen egyből a marha trágyával, mert az meg égetheti a gyökérzetet!
Annyi friss földdel töltsük fel a cserepünket, hogy az eredeti föld labda teteje az új cserépben is a megfelelő magasságban legyen.
Itt jól látszódik, hogy a gyökérzet már rendesen be szőte a rendelkezésére álló földet.
Ha mindennel kész vagyunk, már csak jó alaposan öntözzük meg növényünket és tegyük a végleges helyére.
Leander tápoldat
A tápoldatozást a tavaszi átültetés után egy-két hónappal érdemes elkezdeni, addig ugyan is van elegendő tápanyag a friss földben amit kapott. Hetente egyszer érdemes tápoldattal meglocsolni, melynek vízzel való keverési arányát mindig tartsuk be, ne térjünk el a gyártó által javasolt aránytól, mert könnyedén megeshet, hogy növényünkkel nem jót teszünk, hanem akár a gyökereit megégetve el is pusztíthatjuk! A tápoldatozást késő őszig adhatjuk a leandernek, de idővel csökkentsük a heti adagolást két hétre és legalább egy hónappal előtte hagyjuk abba mielőtt betennénk a növényt a teleltetési helyére.
Mitől sárgul a leander levele?
A sárgulás gyakori oka, hogy a növény nem jut elegendő vízhez vagy éppen túl van öntözve.
Nyáron például besárgulhat amiatt is növényünk levele, ha a nagy forróságban a leander felforrósodott földjét hideg vízzel locsoljuk meg. Ilyenkor az alsó levelek elsárgulhatnak és a növény le is dobhatja őket.
Betegség is okozhatja a levelek sárgulását. A levélperzselődés is okozhatja a sárgulást, melyet a rovarok által terjesztett Xylella fastidiosa kórokozó okoz. A fertőzést által okozott levél sárgulást úgy lehet megkülönböztetni a túl vagy éppen alul öntözés miatti sárgulástól, hogy az öntözés miatti sárgulásnál egyszerre több levélen jelentkezik a probléma, a levélperzselődésnél viszont a fertőzés először csak egy vesszőn jelentkezik, és onnan terjeszkedik tovább a növény többi részére. Sajnos a meleg nyári időjárás segíti a baktériumok szaporodását és tovább terjeszkedését.
Kép forrása: leanderegyesulet.hu
Ha a nem megfelelő víz mennyisége miatt sárgultak el a levelek, akkor az könnyen orvosolható az öntöző víz megfelelő mennyiségének beállításával, ha viszont a fertőzés áll a háttérben, akkor azonnal le kell vágni a megfertőzött ágakat és reménykedni, hogy ezzel sikerül megállítanunk azt a folyamatot, mely nagy valószínűséggel a növényünk pusztulásához fog vezetni. Sajnos az esetek nagy többségében a Xylella fastidiosa kórokozóval megfertőzött leanderek a következő pár évben teljes egészében elpusztulnak. A levélperzselődésre sajnos nincs ismert gyógymód, és a rovarirtók sem hatásosak ellene.
Leander szaporítása. Magról vagy hajtásról?
A leandernek két fajta szaporítási módja van és azt lehet mondani, hogy szerencsére mindkettő elég egyszerű.
Az egyik ha tavasz végén, nyár elején a friss, még lágy szárú hajtásokból metszünk le egy pár darabot, és azt vízbe téve (pl. befőttes vagy sörös üvegbe) kigyökereztetjük! Ha kellő képen meggyökeresedet a hajtás, utána elültetjük egy kisebb cserépbe, valami lazább virágföldbe. Ennél a szaporítási módszernél a szaporított sarj teljes mértékben megegyezik az anyanövénnyel és akár már az ültetés évében virágozhat is!
A másik módszer a magról való szaporítás. Nyár végére a leander elvirágzás után hüvelyes tokokban magokat érlel melyek a következő évben körülbelül februárban érnek be és hasadnak széjjel. Ilyenkor bukkannak elő a bolyhos barna magok, amiket elültetve ismét leandereket nevelhetünk. Ennek a módszernek annyi a hátránya, hogy az így nevelt leanderekkel legalább 2-3 évet kell várnunk, mire virágot képesek hozni. Viszont a hajtásos módszerrel ellentétben, itt a leander sarjak nem feltétlen azonosak teljesen az anyanövénnyel. Egy fehér virágú leander magjaiból nevelt új leander nem biztos, hogy szintén fehér virágokat fognak hozni!
Kép forrása: pixabay.com
Leander szaporításának gyakori hibái
A leander szaporítása során gyakran előfordulnak hibák, mint a túl nedves vagy túl száraz talaj használata, illetve a megfelelő fényviszonyok hiánya. Fontos a szaporítóanyag megfelelő előkészítése és az ideális körülmények biztosítása.
Leander betegségei
A levélperzselődésről már fentebb volt szó, melyet a rovarok által terjesztett Xylella fastidiosa kórokozó okoz.
A leander talán leggyakoribb kártevői a pajzstetvek, melyek a levelek alján helyezkednek el. Egyszerűen eltávolíthatjuk őket lemosással, letörléssel. Egy kis mosószeres vízbe mártsunk bele valami vékony rongyot, vagy akár egy papír zsebkendő is megfelel. Ha ez megtörtént óvatosan törölgessük le a kártevőket. Ha nem ezt a módszert válasszuk, akkor nyugodtan vehetünk permetszert, ami szintén hatásos és pár száz forintból ki lehet hozni.
A leander kártevője a pajzstetű. Kép forrása: szepzold.hu
Levéltetvek is megtámadhatják növényünket, de ezek is könnyen lemoshatók, nagyobb fertőzés esetén pedig permetezhetők.
Levél tetvek a leander levelein. Kép forrása: megyeriszabolcskerteszete.hu
A takácsatkák apró fehér foltokat hagynak a leveleken. Kisebb fertőzés esetén itt is a lemosást használjuk, nagyobb fertőzésnél pedig ismét a permetezés jöhet szóba.
Leander metszése
A leandert augusztus végén vagy szeptember elején érdemes megmetszeni még teleltetés előtt. Ekkor még rengeteg ideje van az új hajtásoknak kifejlődni és átvészelni a teleltetési időszakot. Ha az őszi metszés valamilyen okból elmaradt, kora tavasszal is elvégezhetjük a fiatalító metszést, de ilyenkor az új hajtások nem biztos, hogy még ebben az évben tudnak virágot is nevelni.
Leander fajták
Itt három különböző csoportba sorolhatók a leanderek:
Szimpla virágú leanderek
Szimpla virágú Leander, Kép forrása: flickr.com
Teltvirágú leanderek
Teltvirágú Leander, Kép forrása: flickr.com, Czeglédi Áron Attila
Télálló, vagy más néven fagyálló leanderek
A szimpla és a teltvirágú leanderek csoportjában is rengeteg színű virágzattal rendelkező példány megtalálható. A fehértől, a barackvirág színen át egészen a kék virágú mexikói petúniáig.
A télálló leanderekből viszont már nem ilyen nagy a választék. Az itthoni kertészetekben maximum 2-3 fajtát találhatunk meg.
Leander teleltetése
A leander teleltetése nem igazán bonyolult feladat. November végén, még az első fagyok előtt érdemes bevinni a garázsba, pincébe vagy mellékbe ahol a hőmérséklet télen 5 és 10 celsius fok között van. A teleltetés során nem kell sok fény a virágoknak és locsolni is elég havonta egyszer, csak ép hogy ne száradjon ki teljesen a földjük. Időnként ellenőrizzük hogy nem jelentek e meg a növényen levéltetvek vagy atkák, és ha igen védekezzünk ellenük lemosással vagy permetezéssel.
Leander és a környezetvédelem
A leander gondozásának környezetbarát megközelítése fontos lehet. Fontos figyelmet fordítani a vízhasználat csökkentésére, például csepegtető öntözési rendszerek használatával. Emellett biológiai növényvédelem, mint a kártevők természetes ellenségeinek használata, segíthet a vegyszerek használatának csökkentésében.
Leander a kerttervezésben
A leander beillesztése a kerttervezésbe nagy hatással lehet a kert összképére. Fontos megfontolni a növény tájolását, a színösszeállításokat és a megfelelő távolságok betartását más növényektől.
Leander és az állatok
A leander mérgező lehet háziállatok számára, így fontos távol tartani a növényt kutyáktól, macskáktól és más házi kedvencektől. A növények elhelyezésekor ezt mindig vegyük figyelembe.
Borítókép forrása: pixabay.com
Forrás: hu.wikipedia.org
